2010. november 8., hétfő

2010. február 10., szerda

KOMÁROM BELVÁROSA


Nagyításhoz képre kattintani!

2010. február 9., kedd

MOCSKOLJÁK JÓKAI VÁROSÁT

JÓKAI NEVÉT
ÉVEK ÓTA GYALÁZZÁK
Komárom északi városrészében a kulturális rendezvényeket gyakran és folyamatosan áthatja a közönséges zsidómocsok. Az ottani Jókai nevét meggyalázó színház közel húsz éve a legszemetebb darabokat tűzi műsorára, aminek semmi köze a magyar szellemhez és kultúrához. Olyan visszataszító figurák rombolták ott a felvidéki magyarok közízlését mint Verebes István és társai. A könnyűzenei koncerteknél pedig Rózsi (Demjén) és ehhez hasonlók szoktak szerepelni. Az ottani városvezetés többsége ugyan magyar képviselőkből áll, de ezek teljesen zsidóbérencek lettek. Alább a zsidó kultúra szennyes bugyraiból most az alábbi mocsokkal szennyezik Madách nevét és az ősi magyar várost. A zsidóbanda provokációja azért is súlyos, mert a mocskos műsorukat Jókai születésnapjára időzítették.
MEGGYALÁZZÁK MADÁCH IMRÉT IS
A hír igaz! Persze nem csoda, hogy aki majd megtapasztalja, az rögtön elalél az elképedés okozta ámulattól! Hiszen egy oly nagymérvű, oly fenomenális, mit fenomenális, egyszerűen hiper-prokusszionális, vagy inkább csúcsrobosztus, de lehetne akár elementárisan fergettívnek is mondani, ha lennének ilyen kifejezések. Látják!? Még a kifejezések is elveszítik értelmüket e páratlan esemény minősítésének kísérletében, leszámítva azt, ha már eleve sem volt semmi értelmük! És akkor még nem is beszéltünk azokról a jelentéshordozókról, amelyek nem itt, nem most és nem máshol fejtik ki hatásukat, hanem bárhol a világon, amerre csak szem ellát, fül elhall, orr elszagol, bőr elérez. vagy még ott sem. Jó Szórakozást Kíván a L'art pour l'art Társulat az - Anyám Tyúk, avagy az ember tragédia (Kép-szövegrész, a mocskok oldaláról)

2009. november 1., vasárnap

2009. augusztus 20., csütörtök

CSAK EGY KOMÁROM VAN

Kép: a szobor novemberben



CSAK EGY KOMÁROM VAN



A város északi részét a szlovákok tartják megszállva, azt Komarno-nak nevezik. Tehát még a magyar nevére emlékeztet, ezt a nevet nem akarták a tótok eltótosítani. Annyit azért csináltak, hogy az 1945-ig 100 %-ban magyar lakosú városba folyamatosan telepítettek be tótokat, s most már alig 70 %-a magyar a városnak. A tótok pedig vesszettül szlovák városnak képzelik el az ősi Komáromot, amely már a rómaiak előtt is magyar volt. Ezt az északi városrészt – helyesen – Észak-Komáromnak kell mondani, mert a Duna északi partján van. Ezzel szemben a hazai zsidósajtó és a hírközlés ezt a városrészt úgy emlegeti mintha semmi köze nem lenne Magyarországhoz és Rév-Komáromnak emlegetik nagyon helytelenül, mintha ez egy teljesen más Komárom lenne. A Vág folyó északról a Dunába ömlik, a legrégibb forrás ’komáromi rév’-nek nevezi: ez Szent István király 1037. évi adománylevele, amelyben a bakonybéli apátságnak juttatja a komáromi rév jövedelmét: „tributa de Foro regine et de portu et de foro in Camarin” (szó szerint ’a Komáromban levő" rév). Ezt az északi városrészt mindig Komáromnak nevezték, párhuzamosan írták és mondták 1896-ig Rév-Komáromnak is. Az I. világháború után Komárom néven szerepel. A ma is kommunista vezetésű önkormányzat honlapján (2009) teljesen hamis adatokat tesznek közzé a város nevéről és múltjáról. Ennyit írnak Komáromról mint ami alább olvasható, de a város északi, legősibb részét meg sem említik, pedig ezt a várost csak a Duna osztja ketté. A politikai-történelmi megosztás az külön kérdés, amit alább tárgyalunk, melyet a kommunista önkormányzati oldal szintén elhallgat. Annak ellenére, hogy a két városrész egymásnak 1990 óta „testvérvárosa”. Ebből persze a gyakorlatban semmi sem igaz.


„A nyugatról érkezőt a mai Komárom üdülő övezete, Koppánmonostor, régebbi nevén Katapán monostora, a kelet felől érkezőt a rómaiak alapította Brigetio helyén kialakult, s Komáromhoz 1977-ben csatlakozó Szőny fogadja. Az északról vagy délről érkező vendég a mai városmag területére lép. Ez a településrész 18. század közepén vált ki Újszőny nevén Szőnyből, mely ezt követően 1896-ig az Ószőny nevet viselte. A Duna bal partján fekvő Komárom és a jobb parton fekvő Újszőny 1896-tól a trianoni békeszerződésig, illetőleg 1939-1945-ig Komárom néven egységes várost alkotott. 1920-1939-ig, illetőleg 1945-től Komárom illetve Komárno határvárosok. A mai, több mint húszezer fős Komárom városa, Szőny 1977-ben történt csatlakozásával jött létre.”


Akkor most javítsuk ki a kommunista hazugságszöveget. Koppánymonostor nevét is rosszul írják, mert mai hivatalos neve Koppánymonostor és nem n-el, hanem ny-el kell írni. Nem mondják meg, hogy valójában Koppány vezér ősi földbirtokairól kapta a falu a nevét, csak latinul Katapán-t írtak a korabeli krónikák Koppány helyett. A legrégebbi településnyomok valóban a római eredetű Brigetióból valók. Ez olyan gazdag régészeti emlékekben, hogy minden évben újabb és újabb dolgokat tárnak fel. Ez a Brigetió a középkorban Szőny néven szerepelt. Ennek a folytatásaként jött létre a XIX. században Új-Szőny, a mai Dél-Komárom, amit hivatalosan Komáromnak nevezünk. A kommunisták Koppánymonostoron az 50-es években csináltak egy Dózsa nevű TSZCS-t, s ekkor csatolták a falut Komáromhoz, s így a mai Komáromnak egyik városrésze lett. A helyi iskolát nem az ősi és jogos Koppány vezérről nevezték el, hanem a helyi kommunisták miatt Dózsa Györgyre. Dózsához semmi köze a településnek. Az erőszakos helyi kommunisták 1977-ben erőszakkal az ősi Szőnyt Komáromhoz csatolták, ez is most az egyik városrész, de sosem tudott és nem is fog Komárommal szerves részt alkotni, mint ahogy Koppánymonostor sem. Ezen kívül még egy városrésze van Komáromnak és ez a MOLAJ nevű lakótelep (régi olajfinomító vállalat nevéről), itt van a város határa, utána már Almásfüzitő következik. Tehát, ha valaki a Komárom nevet hallja, akkor ezt a Duna északi és déli városrészét egybe képzelje el, középen a Dunával. 1938 novemberében itt kezdődött az I. Bécsi-döntés értelmében a Felvidék egy részének visszacsatolása. Erről először 1945 óta, csak 2008-ban lehetett megemlékezni, mert a helyi kommunisták ezt is erőszakkal megakadályozták. A Trianon-i-kettéosztásnak már akartak emlékművet kezdeményezni egy országzászlóval kiegészítve a híd lábánál, de ezt a kommunista önkormányzat évek óta elszabotálja. Pedig Komárom elsőként esett a trianoni rablók karmaiba, s ennek súlyos következményeit ma is viseljük, szenvedjük. A két városrész hat évtizedes kommunista múltjáról lenne mit mesélni. Holnap, 21-én jön Sólyom László Észak-Komáromba és ott a belvárosnak egy félreeső kisebb terén Szent István- szobrot fog avatni. A szobrot ma helyezték el a talapzatra (képen). Az már előre látható, hogy „tót barátaink” ez ellen az emlékmű ellén sokáig fognak gyalázkodni. Ahelyett, hogy eszükbe jutna, hogy a tótok ezer évig a Szent Korona államában éltek. Az is jellemző a helyi kommunista önkormányzatra, hogy ennek a szoboravatásnak a hírét teljsen elhallgatták a helybeliek előtt és az ország közvélemye előtt is.

2009. február 8., vasárnap

KOMÁROM HELYI SAJTÓJA

BEMUTATJUK A HELYI SAJTÓNYILVÁNOSSÁGOT

Az hogy legyen a városnak saját újságja e sorok írója javasolta először 1985-ben egy helyi gyűlésen. Az akkori elvtársak erre a javaslatra nagyokat bólogattak, de nem csináltak semmit. Hiszen a kommunisták (és a mai liberálisok) a valóság bemutatásától irtóznak a legjobban. A helyzet azóta sem változott ebben a kérdésben semmit. 1988 táján már volt egy kultúrházi tájékoztató szórólap, amiben szintén erőltettem, hogy legyen városi újság. Az akkori KISZ indított egy vörös fejléces Komáromi Híd nevű, ingyenesen terjesztett, alig két évig létező lapot, hogy a saját kommunista propagandájukat ebben is terjesszék. Az akkori helyi kommunisták úgy gondolkodtak, hogy a megyei kommunista napilap (Dolgozók Lapja) éppen elég a városnak. 1990 szeptemberében megalakult az önkormányzat, elég viharos körülmények között. Akiket érdekel a téma nézze meg a könyvtárban az akkori jegyzőkönyveket vagy az akkor készült videófelvételeket. Ott javasoltam először a helyi lapot újra. Persze semmi nem lett belőle. Aztán 1991 mégis rászánta magát az önkormányzat egy ilyen lapra (Komáromi Újság), amelynek a főszerkesztésére egy tatai vállalkozót kértek fel. A lap pár évig utcai árusításban működött aztán hirtelen úgy szüntették meg, hogy nem indokolták meg. Olyan hngok hallatszottak, hogy az önkormányzat elégedetlen volt a lappal, míg mások soknak tartották azt a pént amit az önkormányzat erre szánt. Aztán inkább a TV fejlesztésére költttek. Az önkormányzat azóta sem tért le arról a rossz szokásáról, hogy idegen szerkesztőket hozzon a városba. Ekkoriban rohamosan terjedtek el a megyében a kis helyi kábeltévék. Már egy sor megyei faluban volt kábeltévé, de Komáromban ezt senki sem kezdeményezte. 1993 késő őszén páran összeálltunk (G.J.-SZ.GY.-B.G.), hogy legyen városi tévé, hiszen a kábeltévé képújságja akkor már működött, ezt a Klapka Szövetkezet működtette később. Ha jól emlékszem elkészült két műsor amit leadott a tévé, de utána ezt hirtelen megszüntették és akkor döntöttek a város vezetői arról, hogy saját üzemeltetésű tévét hoznak létre. Az egész mögött az állt, hogy a társadalmi kezedményezést veszélyesnek tartották és azt szerették volna, ha az önkormányzat mondja meg, hogy mit lehet olvasni és látni a komáromiaknak. Ezt a jogukat azóta is gyakorolják. Ez pedig a szabad sajtótól messze van, így ez a tévé amolyan önkormányzati szócsőként működik. Nézzük a 2009-ben létező helyi kiadású lapokat.

1. Komáromi Újság (Városi Közéleti Lap)
A helyi nyomda adja ki, 16 oldalon, fényes papíron, sok színes képpel, ingyenesen terjesztik. A nyomdának van pénze bőven és az önkormányzat is örül a lapnak, hiszen a csöpögő hamis kommunista propaganda csak úgy árad a lapból. A lap bátran versenyezhetne a rózsaszín álomvilág címre, hiszen amit és ahogyan tálalják az a valóságtól elég távol van. A lap irtózik attól, hogy olvasói véleményeknek helyt adjon.

2. Híres Komárom (közéleti lap)
Kiadja a Dunamenti Polgári Kör, 8 oldalon, sok képpel, ingyenesen terjesztik. Amolyan Fidesz szemüvegen keresztül láttatják a helyi dolgokat. Fontos érdeme a lapnak, hogy a helyi ügyeknek nagy teret szentelnek. Sok olyan helyi dologról is beszámolnak, amit az önkormányzati TV elhallgat. Másik érdeme a lapnak, hogy helyi kultúrtörténeti dolgokkal is foglalkoznak és néha olvasói vélemények is leközölnek.

3. Kapcsolat (Duna Menti Krónika)
Az MSZP helyi lapja, 16 oldalon, képekkel, ingyenesen terjesztik. A vörös színben pompázó kiadvány a kommunista propaganda szócsöve.



Az Élettér Egyesület hírújságja fehér-fekete színben, kéthavonta jelenik meg, 16 oldalon. A helyi Turinform irodában beszerezhető, ingyenesen. Koppánymonostoron készül, de nem a városrész vagy Komárom ügyeivel foglalkozik, hanem egyfajta kulturális körképet próbálnak nyújtani, elég olvashatatlan formában. A lap kiadását egy nemzetközi szervezet támogatja.

4. KOMFRONT

Nyolcoldalas, ingyenes, színes reklámújság.

5. Komáromi Hírdető

Nyolcoldalas, ingyenes, színes reklámújság.


ÉSZAK-KOMÁROM SAJTÓJA

A híres Komáromi Lapok a háború előtt a város legnagyobb, legjelentősebb hagyományőrző lapja volt, s ezt indították újra 1990-ben. Rövid idő után a formátuma még kisebb lett, s akkor még utcai árusításban volt kapható, magyar és szlovák nyelven. A szlovák és magyar tartalom nem mindenben egyforma. Pár év után megszüntették az árulását és sokkal silányabb minőségben és szegényes tartalommal ingyenesen terjesztik. Ha van szomorú példa a lezüllésre, akkor ez az, hiszen később bemutatjuk, hogy a háború előtt, a Csehszlovák államban is gazdag volt a magyar sajtó a városban. Egy ekkora város nem képes kiadni egy tisztességes lapot, ez jellemző az ottani értelmiségre. S még a pénzhiányra sem panaszkodhatnak, hiszen számos tehetős cég van ott is. Magyarországon számtalan olyan Komárom méretű város van, ahol több heti és havilap is megjelenik. A jelenlegi lap fejléce.